Erdélyi tanulmányi kirándulás 2014.04.24-27.

Egyszer volt, hol nem volt az Óperenciás- tengeren is túl, Erdélyben volt egy busz. Abban a buszban 43 gyerek utazott velem együtt, hogy megtekintse Erdély látványosságait. Először egy nagy bazilikában jártunk Nagyváradon, ahol pompás díszítésű falak fogadtak.

Királyhágón keresztül folytattuk utunkat, ahol megkóstoltam életem első mici-t, ami nagyon ízlett. Ezután Bánffyhunyadon tekintettük meg a református templomot, majd Körösfőre érkezve Vasvári Pál emlékművét néztük meg. Folytatva utunkat Kolozsvárra érkeztünk, amely Románia egyik legnagyobb városa. Itt a Szent Mihály templomban egy misébe hallgathattunk bele, majd megnéztük Mátyás király szobrát az előtte álló téren. Elgyalogoltunk Mátyás király és Bocskai István szülőházához is. Mindeközben sok hasznos információt szerezhettünk a minket kísérő idegenvezetőtől.

Nádasdi Bálint 7.c

Ma meglehetősen korán kellett felkelnünk, 5.15-kor már az iskola előtt álltunk nagyon, de nagyon fáradtan, de annál nagyobb vigyorral az arcunkon. Gondoltuk, majd a buszon pihenünk, egy kicsit, de mondanunk sem kell, nem sikerült. Természetesen, amikor átléptük a határt és elkezdődtek a programok, már bármelyik pillanatban el tudtunk volna aludni, aztán mégsem volt kedvünk aludni. Többek között számos csodálatos templomot is meglátogattunk. Ezekről írhatnánk egy pár oldalon keresztül, de sajnos senki sem tudná átélni azt a gyönyörűséget és csodálatot, csak az, akit járt már ezeken a helyeken. Ez a napunk nagyon tartalmas volt. Voltunk Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren, a Vasvári Pál emlékműnél és még tömérdek szép helyen, de nekünk ezek voltak a kedvenceink.

Ha tehetitek, látogassatok el ide!

Olasz Blanka, Sönperger Nóra 7.a

Ma nagyon sok minden tanultunk. A mai még csak az első napunk volt, mégis rengeteg élménnyel gazdagodtunk. Nagyon remélem, hogy a többi nap is ilyen érdekes lesz!

Veréb Zsófia 7.c

Az első nap igazán kalandteljes, de fárasztó volt.

Korán reggel, fél 6-kor indultunk az iskola elől. Egyszer-kétszer megálltunk útközben, de gyorsan eltelt a körülbelül öt órás út. A határt akadály nélkül átléptük, gyorsan Nagyváradra értünk, ahol csatlakozott hozzánk az idegenvezetőnk is. Itt láthattuk Erdély legnagyobb barokk stílusú bazilikáját, ahová történetesen Szent László is el lett temetve. Következő megállónk a Királyhágó volt. Itt az érdeklődők ehettek egy mici nevű finomságot, ami különféle húsok kolbászba sűrített változatát jelenti. Ezek után Bánffyhunyadra mentünk, ahol megnézhettük a református templomot, majd Körösfőre érkezve Vasvári Pál emlékművénél felidéztük az 1848-49-es szabadságharcról tanultakat. Következő napirendi pont Kolozsvár megtekintése volt. Itt láthattuk a Szent Mihály templomot, Mátyás király szobrát, Mátyás és Bocskai szülőházát és a Farkas utcai református templomot.

A városnézés után elfoglaltuk szállásunkat és megkaptuk jól megérdemelt vacsoránkat.

Izgatottan várjuk a következő napot.

Kiss Norisz 7.c

Rengeteg újdonságot tudtunk meg a negyedik előkészítő órán.

A Tordai Sóbánya és Torockó

Gondolatok a sóról:

                                                                                                                                                                 1. Az emberi test két legfontosabb alkotóeleme a só és a víz.

2. Víz és só nélkül nem létezhet élet a földön.

3. Szellemi és testi egészségünk megőrzése érdekében a vitaminok mellett az ásványi anyagokat is minden nap pótolni kell.

4. A só az ásványi anyagok egyike, mely nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára.

5. A betegségek megelőzésében is nagy szerepet játszanak.

6. A só koncentráció biztosítja a vér és szövetek közötti anyagcserét teszi lehetővé.

A Tordai Sóbánya

 - Tordán a só kitermelése felszíni kamrák formájában már a rómaiak idején megkezdődött.

- A bányászatot igazoló dokumentumok 1271-re vezethetők vissza, amikor hivatalosan is létrehozták a sókamarát.

- A ma is létező sóbányát 1690-ben nyitották meg.

- A XVII. század vége és eleje nagy fellendülést hozott az

Erdélyi bányászatban a Bécsi Udvar által hozott rendelkezéseknek köszönhetően, melyeknek célja a régió gazdasági megerősítése volt.

-        A bányászat 1840-ben kritikus gazdasági helyzetbe került, mivel a Maros Újvári sóbánya nagyobbá vált, de az 1850-es kitermelés újabb lendületet kapott.

-A sót mindvégig szakképzett bányászok termelték ki, a függőleges kiemelés pedig lovak által húzott csigaszerkezettel történt.

-A só kitermeléséhez soha nem használtak robbanóanyagot, csak kizárólag emberi erőt.

- Az aknákban faggyúviaszos gyertyákkal, és fáklyákkal világítottak.

-A sóbányában 1932-ben állt le a munka, ma már csak turisztikai látnivaló és gyógyhely.

-A bánya összes termének kivételes akusztikája van, a harang formájú aknákba (a Mária Terézia látogatható) érdemes lekiabálni.

A Tordai hasadék

 - A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve.

- A kb. 2 km hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Heddát-patak folyik át.

- A sziklafalak 250-300 méter magasak és bennük 32 feltárt barlang.

A Tordai hasadék legendái

 - Szent László Torda mellett harcolt a kunokkal. A túlerővel szemben azonban vissza kellett vonulnia a hegy irányába, de a kunok üldözőbe vették a magyar sereget. Szent László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott; ebben a pillanatban a hegy kettéhasadt. (Szent László lovának patkónyomai a hasadék felett állítólag ma is látszanak.)

- A Tündérvár nevű barlangban tündérek laknak. Szent György-nap éjjelén megnyílik a barlang, akkor hordják ki a tündérek a kincseket.

- Balik román betyár, aki II. Rákóczi Ferenc híve volt, az itteni barlangokban bújt el a szabadságharc alatt a labancok elől.

Torockó, az egykori bányászváros

 - 1257-ben Toroczko néven említik először

- A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja.

- Jellegzetes házai és népviselete világviszonylatban is híressé teszik.

- 1999-ben Torockó Európa Nostra-díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért.

Toroczkószentgyörgyi vár

 - Erdély egyik legimpozánsabb középkori várának romjai.

- Meredek sziklafalakkal emelkedik a Havas-patak völgye fölé.

- Építése a 13. század második felére tehető.

- A 18. századra elveszítette addigi őrző-védő szerepét.

- Mára pedig turisztikai látványossággá változott.

Magas Déva vára

 - A Maros völgyében fekvő várost a 371 méteres, vulkanikus eredetű Várhegy uralja.

- A dévai vár építésének a történetét a magyar nyelvterületen közismert Kőműves Kelemenné című ballada rögzíti.

- A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek: Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor voltak.

- A XVI. században ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős, aki Izabella királyné parancsára került fogságba.

Aradi vértanúk városa

- A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát 1132-ben említik először.

- 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat.

-  Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat.

- A vár mellett a kivégzés helyszínén áll a vértanúk 1881-ben felállított emlékoszlopa, amely alatt sírjuk is van.

  Szőllősi Kamilla 7.a

Az Erdélyi-medence földrajza

   A földrajzi előkészítő órán a következőről hallhattunk:  

A medencét nyugati peremhegységei (a Bihar, Gyulai-havasok) különítik el alföldünktől.

    Nyugati szigethegységnek is nevezik. Rögökre tagolt wariszkuszi eredetű hegység, tehát szerkezete nem azonos a Kárpátokéval. A Marostól a Szamoson át az Iza folyóig terjed. A Gyulai-havasok egy takaró nélküli, kristályos röghegység. Tőle nyugatra középidei mészkőtakaró, harmadkori medencét kitöltő üledék és harmadkori vulkánosság maradványi vannak. Felszínformái lombos erdővel, havasi legelőkkel borított lapos hátságok és fennsíkok. Átalakításában a folyóvizeknek és a karsztosodásnak van jelentősége.

  A mészkőfennsíkok szaggatottak, a medencében dombsági jelleg jellemző. A Sebes-Köröst két részre osztja. Déli rész: Zarándi, Erdélyi-érchegység, Gyulai-havasok, Bihar, Királyerdő, és a Béli-hegység. Északi része: Réz-hegység és Meszes-hegység. A Szamoson túl a Cibles és a Lápos, Keleti részén kárpáti jellegű homokkő van (ilyen a Székelykő is)

Tordai-hasadék: - barlangi beszakadás eredménye

Gyulai-havasok: - gránit mag, pala takaróból tűnik ki

                        - kiemelkedő része a Nagy-havas a Kalotaszegi medence szélén  

Az Erdélyi-medence Nagy-sótelepi a harmadkori tengerek bepárlásával alakult ki.

Útvonal:

•          Nagyvárad:

                        o   204.625 fő

                        o    Bihar megye székhelye

                        o    Sebes-Körös partján vára 1241-ben elpusztult

                        o    Bethlen Gábor korában újjáépítik

                        o    Látványossága a Székesegyház (a legrégebbi Erdélyi barokk templom)

•          Királyhágó (Kolozs megye)
•          Bánffyhunyad: 8977 fő (Kolozs megye)
•          Körösfő: 958 fő
•          Kolozsvár: 305.636 fő
•          Torda: 47.744 fő
•          Torockó: 584 fő
•          Nagyenyed: 16.657 fő
•          Gyulafehérvár: 55.722 fő
•          Vajdahunyad: 57.885 fő
•          Déva: 61.123 fő
•          Arad: 159.074 fő

Kis Anna Kamilla 7. c