Az Erdélyi-medence földrajza
A földrajzi előkészítő órán a következőről hallhattunk:
A medencét nyugati peremhegységei (a Bihar, Gyulai-havasok) különítik el alföldünktől.
Nyugati szigethegységnek is nevezik. Rögökre tagolt wariszkuszi eredetű hegység, tehát szerkezete nem azonos a Kárpátokéval. A Marostól a Szamoson át az Iza folyóig terjed. A Gyulai-havasok egy takaró nélküli, kristályos röghegység. Tőle nyugatra középidei mészkőtakaró, harmadkori medencét kitöltő üledék és harmadkori vulkánosság maradványi vannak. Felszínformái lombos erdővel, havasi legelőkkel borított lapos hátságok és fennsíkok. Átalakításában a folyóvizeknek és a karsztosodásnak van jelentősége.
A mészkőfennsíkok szaggatottak, a medencében dombsági jelleg jellemző. A Sebes-Köröst két részre osztja. Déli rész: Zarándi, Erdélyi-érchegység, Gyulai-havasok, Bihar, Királyerdő, és a Béli-hegység. Északi része: Réz-hegység és Meszes-hegység. A Szamoson túl a Cibles és a Lápos, Keleti részén kárpáti jellegű homokkő van (ilyen a Székelykő is)
Tordai-hasadék: - barlangi beszakadás eredménye
Gyulai-havasok: - gránit mag, pala takaróból tűnik ki
- kiemelkedő része a Nagy-havas a Kalotaszegi medence szélén
Az Erdélyi-medence Nagy-sótelepi a harmadkori tengerek bepárlásával alakult ki.
Útvonal:
- Nagyvárad:
o 204.625 fő
o Bihar megye székhelye
o Sebes-Körös partján vára 1241-ben elpusztult
o Bethlen Gábor korában újjáépítik
o Látványossága a Székesegyház (a legrégebbi Erdélyi barokk templom)
- Királyhágó (Kolozs megye)
- Bánffyhunyad: 8977 fő (Kolozs megye)
- Körösfő: 958 fő
- Kolozsvár: 305.636 fő
- Torda: 47.744 fő
- Torockó: 584 fő
- Nagyenyed: 16.657 fő
- Gyulafehérvár: 55.722 fő
- Vajdahunyad: 57.885 fő
- Déva: 61.123 fő
- Arad: 159.074 fő
Kis Anna Kamilla 7. c