HTML

Erdélyi tanulmányi kirándulás 2014.04.24-27.

Friss topikok

Címkék

Archívum

Nagyenyedi vártemplomban

2014.04.30. 13:05 Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola

495_640x427_1398855596.jpg_640x427

Szólj hozzá!

Indulás Torockóról

2014.04.30. 13:05 Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola

452_640x427_1398855538.jpg_640x427

Szólj hozzá!

A negyedik nap

2014.04.30. 12:47 Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola

Számomra ez a kirándulás egy életre szóló, felejthetetlen emlék marad. A három osztály jobban összekovácsolódott ez idő alatt. Remélem, még egyszer eljuthatok Erdélybe, és megnézhetem ezeket a csodálatos helyeket.

Veréb Zsófia 7.c

Szólj hozzá!

A negyedik nap

2014.04.30. 12:43 Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola

A negyedik nap reggelén fáradtan keltünk. Mivel ez volt az utolsó napunk Erdélyben, ezért készülődéssel kezdődött: összepakoltunk és reggelizni indultunk.

Reggeli után bepakoltuk a bőröndjeinket a buszba, majd elkattantottuk az utolsó képeket Torockón.

Az első megállónk Nagyenyedben volt, ahol Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa című művének színhelyét élőben is megnézhettük. Ezután Gyulafehérváron a csillagvárat tekinthettük meg kívülről-belülről. Persze a gyulafehérvári székesegyházban is jártunk, ahol sok híres magyar sírhelyét is láthattuk (Hunyadi János, Bethlen Gábor stb.) Az ebédünket egy parkban fogyasztottuk el, ami mindnyájunk nagy örömére pizza volt.

Az utunk Vajdahunyadon folytatódott, ahol a csodálatos gótikus várat néztük meg.

Már nagyon fáradtak voltunk, de még várt ránk Arad, ahol a 13 aradi vértanú előtt tisztelegtünk: elszavaltuk a Nemzeti dalt, elénekeltük a Himnuszt és megkoszorúztuk az obeliszket. Itt köszöntünk el az idegenvezetőnktől, Robitól egy csoportos öleléssel.

Hazafelé sokan elaludtunk a buszon.

Ez a négy nap volt életünk legszebb négy napja. Legszívesebben még mindig kint lennénk, és nem tudom, hogy mikor jönnénk haza!

 

Cseh Boglárka, Szombath Laura 7. b

 

 

 

Szólj hozzá!

A negyedik nap

2014.04.30. 12:43 Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola

Gyorsan eltelt ez a négy nap, de nagyon szép emlék marad, és ez az emlék elkísér minket egész életünk során.

Összepakoltunk, majd a nap során csodásabbnál csodásabb helyeken jártunk: Nagyenyed, Gyulafehérvár, Vajdahunyad, Arad.

Végül hajnali egy és kettő között értünk haza. Fáradtan, de annál nagyobb mosollyal szálltunk le a buszról, és ugrottunk szeretteink nyakába.

Ezúton szeretném megköszönni a tanárnőknek, idegenvezetőnknek, Robinak és a buszsofőröknek végtelen türelmüket felénk. Felejthetetlen emlék volt, ami mindig és örökre a miénk marad.

Sönperger Nóra 7. a

 

Szólj hozzá!

A negyedik nap

2014.04.30. 12:36 Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola

A negyedik napon, még reggeli előtt összepakoltunk, és egy kis fotózkodás után fájdalmas búcsút vettünk Torockótól, és a Székelykőtől, a gyönyörű tájtól, és a szállásunktól. Eddig már sokszor hallottam, de most meg is tapasztalhattam, hogy tényleg nagyon vendégszeretőek az erdélyiek. Indulás után, első megállónk Nagyenyeden volt, ahol a vártemplomot nézhettük meg, melynek jellegzetessége, hogy két, egymás mellett álló, különböző vallású- evangélikus és református- templom, illetve egy templom és egy kápolna köré építették. A nagyobbik építmény a templom, régen evangélikus volt, a kápolna pedig református, de a protestánsok száma gyarapodott és a lutheránus vallást követők egyre kevesebben lettek ezért úgymond „cseréltek”.

A következő hely, ahol megálltunk, Gyulafehérvár volt, ahol - természetesen - a várat látogattuk meg. A tényleg nagyon hatalmas erődítmény, az építészet egyik csodája, a modern technikákhoz nem hasonlítható, de kialakítását, szinte már haditechnikának nevezhetjük. Nem véletlenül csillag alakú, így akadályozták meg könnyű bevételét. Amíg nem volt ágyú, puskapor, hanem csak nyilak, addig tökéletes volt a magas, vékony fal, de mikor ezek az eszközök „megszülettek” alacsonyabb, de jóval zömökebb falakat kezdtek el építeni. Vastag falakat, és bástyákat, ahonnan figyelhették az ellenséget, ágyúállásokat alakíthattak ki stb. Itt láthattunk egy ortodox templomot és egy gyönyörű katolikus templomot, ahol megnézhettük erdélyi fejedelmek (pl.: Bethlen Gábor) magyar kormányzók királyok és rokonaik (pl.: Hunyadi János, ifj. Hunyadi János, Hunyadi Mátyás) és még rengeteg „híres ember” sírját.

Ezután egy kis bevásárlás után, utazás közben láthattuk a Gyalui-havasokat, illetve Déva várát - buszból – ahol hallhattuk a Kőmíves Kelemen/Kőmíves Kelemenné három változatát. A három verset, két másik társammal olvastuk fel, majd elénekeltük - már akik tudták- a Székely himnuszt. Később Vajdahunyad várát, a középkori építészet csodáját a vehettük szemügyre. Ezután Aradra látogattunk, ahol megkoszorúztuk az 13 vértanú műemlékét, elszavaltuk a Nemzeti dal egy részletét, és elénekeltük a Himnuszt. Itt búcsút vettünk Robitól, a nagyon kedves és nagy tudású idegenvezetőnktől, aki végig velünk volt, és rengeteg tudást adott át nekünk. egyébként szerencsések vagyunk, hogy az utazási iroda, szervezett nekünk idegenvezetőt, mert a tavalyiaknak nem volt.

Az utazás többi részét, már elég nehezen viseltük, mert az Aradi kitérőnk miatt a Magyarcsanádi határátkelőnél kellett visszatérnünk hazánkba, és emiatt Szeged-M5-ös autópálya-M0-M3 útvonalon kellett hazatérnünk, és már nagyon fáradtak voltunk. Első osztályú, tágas buszon utaztunk, de mégsem tudtunk sokat pihenni, a reggel fél 9-től, másnap hajnali fél kettőig tartó utazásunk alatt.

Bármennyire is elfáradtunk, nagyon jól érezte magát mindenki, nagyon jó volt mind a 4 nap. Nagyon sokat bővült a tudásunk, és ez egy felejthetetlen élmény marad. A gyönyörű táj, a kedves emberek, a tiszta szállás, Robi, a buszsofőrök, a tanárok, a csapat és minden és mindenki. Jó lett volna még maradni egy pár napot, de vissza kell térnünk a jelenbe és folytatnunk a tanulást. Szerintem ez az utazás mindenki életének egyik nagy kalandja marad.

 

 

Kiss Norisz 7.c

 

Szólj hozzá!

Lefelé jövet megpihenve

2014.04.30. 12:31 Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola

433_640x427_1398853823.jpg_640x427

Szólj hozzá!

A harmadik nap

2014.04.30. 12:18 Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola

A harmadik napon ellátogattunk a helyi gyermekotthonba is. Felemelő érzés volt látni a gyerekek őszinte mosolyát. Rengeteg okos és szép gyerekkel ismerkedtünk meg.

A következő programunk a Székelykő megmászása volt. Nyolc órát sétáltunk, futottunk, kúsztunk, másztunk. DE! MEGÉRTE! Elmondhatjuk magunkról, hogy mi megmásztuk a Székelykövet! Próbáljátok ki ti is!

Olasz Blanka 7.a

 

 Székelykő csúcsának elérése

A túra elején még lankásabb volt az útvonal, de egyre meredekebbé vált. Egy olyan szakasz is volt, ahol a hűvös hegyi patakkal volt igen közeli találkozásunk. Amikor felértünk a csúcsra, egy kisebb fennsíkon lefeküdtünk a fűre, majd a fáradságunkat kicsit kipihenve, megebédeltünk. Az ebéd után elindultunk lefelé a hegyről. A hegy aljában várt minket a busz. Este kimentünk és megnéztük a szomszéd falu tűzijátékát. Ez volt az utolsó, ami ezen a napon történt velünk.

Nádasdi Bálint 7. c

 

 Csodálatos volt ez a nap! A Székelykőről gyönyörű volt a kilátás. Kár, hogy ez lesz az utolsó éjszakánk itt Erdélyben!

Kovács Gréta 7. a

 

 Reggeli után indultunk a múzeumba, ahol sok érdekes dolgot láthattunk és tudhattunk meg a vaskohászatról.

Ezután a gyermekotthonba mentünk, az ott lakó gyerekeket ajándékokkal halmoztuk el. Nagyon örültek neki. Volt, akikkel beszélgettünk, volt, akikkel játszottunk, míg mások közös rajzot készítettek velünk.

A gyermekotthon után elindultunk eddigi életünk egyik legnehezebb túrájára. Az út elején még meredeken, de elég gondtalanul lehetett haladni, aztán jött a köves rész. Ott meg kellett küzdeni a nehézségekkel. nehezítésképpen egy patak csordogált a lábaink alatt. Nagyon csúszósak voltak a sziklakövek. én el is estem párszor … na jó, többször. Ha ez még nem lett volna elég, belenyúltam egy csalánba is kapaszkodás közben, de mivel találtam kövirózsát, azzal enyhítettem az égő érzést. A csúcs elérése után a lefelé menet következett, ami bőven volt izgalmakkal fűszerezve. De leértünk, és ez a lényeg!

Papp Máté 7. a

 

 Reggeli után meglátogattuk a Torockói Néprajzi Múzeumot. itt megnézhettük a hagyományos helyi népviseletet, régi barkácseszközöket és egy tisztaszobát is láthattunk.

Később meglátogattuk a helyi gyermekotthont, ahol rengeteg gyereket ismertünk meg. Együtt rajzoltunk, játszottunk a gyerekekkel.

Amíg a többiek megmászták a hegyet, páran elmentünk Torockószentgyörgyre a falunapra.

Ez a nap is nagyon jól telt. Kár, hogy holnap már haza kell jönnünk!

Fucskó Brigitta 7. a

 

A mai napon a finom reggeli után meglátogattuk a Torockói Néprajzi Múzeum. A múzeum után a helyi gyermekotthonba látogattunk el. Együtt rajzoltunk, játszottunk az ottani gyerekekkel, ami nagyon jó volt. Megismerkedtünk egy kisfiúval, Ricsivel, aki négy éves volt és igazán aranyos. Bármennyire is fájt a búcsú, nem maradhattunk velük egész nap, mert indultunk a túrára, ami egyszerűen csodálatos volt. Az 1128 méter magas Székelykőre másztunk fel. Nagyon nehéz volt a felfelé vezető út, de a kilátás mindenért kárpótolt minket. Fent a csúcson megpihentünk egy kicsit, mielőtt lefelé vettük az irányt. Óvatosan kellett haladnunk, és mindig meg kellett várnunk egymást. A hegy aljában már várt ránk az autóbusz. A fárasztó túra végén már nagyon vártuk a vacsorát. Nekem a mai nap tetszett a legjobban.

Haller Mirtill 7.c

Szólj hozzá!

Székelykő tetején

2014.04.27. 07:43 Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola

dsc_0408_640x427_1398577382.jpg_640x427

Szólj hozzá!

Kirándulás, a hegy lábánál

2014.04.27. 07:43 Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola

dsc_0370_640x427_1398577321.jpg_640x427

Szólj hozzá!