HTML

Erdélyi tanulmányi kirándulás 2014.04.24-27.

Friss topikok

Címkék

Archívum

A harmadik nap

2014.04.30. 12:18 Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola

A harmadik napon ellátogattunk a helyi gyermekotthonba is. Felemelő érzés volt látni a gyerekek őszinte mosolyát. Rengeteg okos és szép gyerekkel ismerkedtünk meg.

A következő programunk a Székelykő megmászása volt. Nyolc órát sétáltunk, futottunk, kúsztunk, másztunk. DE! MEGÉRTE! Elmondhatjuk magunkról, hogy mi megmásztuk a Székelykövet! Próbáljátok ki ti is!

Olasz Blanka 7.a

 

 Székelykő csúcsának elérése

A túra elején még lankásabb volt az útvonal, de egyre meredekebbé vált. Egy olyan szakasz is volt, ahol a hűvös hegyi patakkal volt igen közeli találkozásunk. Amikor felértünk a csúcsra, egy kisebb fennsíkon lefeküdtünk a fűre, majd a fáradságunkat kicsit kipihenve, megebédeltünk. Az ebéd után elindultunk lefelé a hegyről. A hegy aljában várt minket a busz. Este kimentünk és megnéztük a szomszéd falu tűzijátékát. Ez volt az utolsó, ami ezen a napon történt velünk.

Nádasdi Bálint 7. c

 

 Csodálatos volt ez a nap! A Székelykőről gyönyörű volt a kilátás. Kár, hogy ez lesz az utolsó éjszakánk itt Erdélyben!

Kovács Gréta 7. a

 

 Reggeli után indultunk a múzeumba, ahol sok érdekes dolgot láthattunk és tudhattunk meg a vaskohászatról.

Ezután a gyermekotthonba mentünk, az ott lakó gyerekeket ajándékokkal halmoztuk el. Nagyon örültek neki. Volt, akikkel beszélgettünk, volt, akikkel játszottunk, míg mások közös rajzot készítettek velünk.

A gyermekotthon után elindultunk eddigi életünk egyik legnehezebb túrájára. Az út elején még meredeken, de elég gondtalanul lehetett haladni, aztán jött a köves rész. Ott meg kellett küzdeni a nehézségekkel. nehezítésképpen egy patak csordogált a lábaink alatt. Nagyon csúszósak voltak a sziklakövek. én el is estem párszor … na jó, többször. Ha ez még nem lett volna elég, belenyúltam egy csalánba is kapaszkodás közben, de mivel találtam kövirózsát, azzal enyhítettem az égő érzést. A csúcs elérése után a lefelé menet következett, ami bőven volt izgalmakkal fűszerezve. De leértünk, és ez a lényeg!

Papp Máté 7. a

 

 Reggeli után meglátogattuk a Torockói Néprajzi Múzeumot. itt megnézhettük a hagyományos helyi népviseletet, régi barkácseszközöket és egy tisztaszobát is láthattunk.

Később meglátogattuk a helyi gyermekotthont, ahol rengeteg gyereket ismertünk meg. Együtt rajzoltunk, játszottunk a gyerekekkel.

Amíg a többiek megmászták a hegyet, páran elmentünk Torockószentgyörgyre a falunapra.

Ez a nap is nagyon jól telt. Kár, hogy holnap már haza kell jönnünk!

Fucskó Brigitta 7. a

 

A mai napon a finom reggeli után meglátogattuk a Torockói Néprajzi Múzeum. A múzeum után a helyi gyermekotthonba látogattunk el. Együtt rajzoltunk, játszottunk az ottani gyerekekkel, ami nagyon jó volt. Megismerkedtünk egy kisfiúval, Ricsivel, aki négy éves volt és igazán aranyos. Bármennyire is fájt a búcsú, nem maradhattunk velük egész nap, mert indultunk a túrára, ami egyszerűen csodálatos volt. Az 1128 méter magas Székelykőre másztunk fel. Nagyon nehéz volt a felfelé vezető út, de a kilátás mindenért kárpótolt minket. Fent a csúcson megpihentünk egy kicsit, mielőtt lefelé vettük az irányt. Óvatosan kellett haladnunk, és mindig meg kellett várnunk egymást. A hegy aljában már várt ránk az autóbusz. A fárasztó túra végén már nagyon vártuk a vacsorát. Nekem a mai nap tetszett a legjobban.

Haller Mirtill 7.c

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hatartalanul2014.blog.hu/api/trackback/id/tr226099654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.